9.rész
Fifi 
Másnap Abby eljött a cuccaiért, amíg én a Beast-el voltam a stúdióba. Rossz látvány volt Abby üres szobája. Nem tudom mihez kezdtem volna magammal, ha nincs velem a Beast. Teljesen elvesztem volna, bár így is közel álltam hozzá. Ha egyedül voltam folyton a sírás fojtogatott. Próbáltam a többiek előtt erős maradni, hogy ne gyűjtsem meg a bajukat…
* Abby szemszöge *
5 nap telt el azóta, hogy elköltöztem a Beast-től.
Épp a Big Bang-el volt táncpróbám mikor a tánc közepén Yoseob csak úgy besétált. A zene megállt, és mindenki abbahagyta a táncolást.
- Te meg mit keresel itt? – szólt oda Yoseob-nak GD fenyegetően. GD utálta a legjobban a Beast-eseket az egész Big Bang-ből. Mindig próbál keresztbe tenni nekik, és alapból utálja Nicole-t is.
Yoseob csak ránézett egy pillanatra majd ment tovább. Egyenesen hozzám jött.
- Beszélhetnénk? – kérdezte komolyan. Taeyang odajött majd megfogta a kezem:
- Baj van? – kérdezte tőlem.
- Nincs semmi. Mindjárt visszajövök. – És elindultam Yoseob-al ki a teremből. Az ajtónál megálltunk. Tudtam, hogy ez egy kínos beszélgetés lesz.
- Tudom, hogy hiába kérném azt, hogy gyere vissza, mert nem tennéd meg. Csak annyit kérek, hogy beszélj Nicole-al és ne hagyd egyedül.
- Tudom… valamelyik nap felhívom és beszélek vele. – mondtam elszomorodva.
- Köszönöm. – majd elindult a kijárat felé. Én is vissza akartam menni a táncterembe, mikor megfordult és odaszólt hozzám:
- És értékelném, ha arról, ami az előbb történt Nicole nem szerezne tudomást. – mondta elgondolkodva.
- De miért? – kérdeztem.
Nem válaszolt, csak ment tovább a kijárat felé. Végignéztem, ahogy kimegy, aztán mikor eltűnt, én is visszamentem a fiukhoz próbálni.
* Nicole szemszöge *
Egyik nap Abby felhívott, hogy találkozzunk. Mondjuk azt, hogy megbeszéltük a dolgokat…
Abban egyeztünk meg ahányszor csak tud, átjön hozzánk. Én nem szívesen mennék át a Big Bang-esekhez mivel, hogy ott utálnak engem főleg GD. De az érzés kölcsönös. Viszont a beszélgetésünk végén mondott valamit Abby ami még mindig zavar engem…
Mikor köszöntünk el egymástól azt mondta: ,, Figyelj rá, és ne veszítsd el. Sokkal jobban törődik veled, mint azt hinnéd…” mosolygott majd elsétált a kávézótól ahol beszélgettünk. Meg akartam kérdezni tőle, hogy kiről beszél, de nem volt rá időm…
Az utóbbi időben szinte mindenhova elmentem a Beast-el. A fellépéseikre, a stúdióba, fotózásokra vagy csak egyszerű táncpróbákra. Viszont a mostani fotózás elég érdekesre sikeredett…
Épp Yoseob-al beszélgettem, amikor hirtelen a nyakába ugrott egy lány és ölelgetni kezdte. Szőke haja két oldalt össze volt fogva, benne rózsaszín masnik. A fekete pólóján egy kiscica virított a rövid fekete szoknyájából meg csak épp, hogy nem látszott ki a valaga. Cukin volt felöltözve és maga lány is nagyon csinos volt. De ahogy viselkedett. Mint egy vérbeli pláza p*csa. Már az első perctől, ahogy rá akaszkodott Yoseob-ra nem volt szimpi a csaj. Míg Yoseob azzal küszködött, hogy úgymond kedvesen levakarja megáról a csajt én oda oldalaztam Gikwang-hoz és megkérdeztem:
- Ki ez a csaj?
- A menedzser lánya: Fifi. – rázta ki a hideg Gikwang-ot. – Yoseob-on kívül a Beastből mindenkivel bunkó és lekezelő. Már egy éve kínoz minket, főleg Yoseob-ot. Totál bele van zúgva. De Yoseob nem az a fajta, aki megbántana bárkit is ezért inkább tűri, ahogy a kiscsaj állandóan a nyomába jár és ölelgeti… olyan, mint egy pincsi kutya.
- Én csak 2 perce ismerem, de már meg tudnám fojtani… - válaszoltam idegesen miközben őket néztem
- Én a helyedbe nem tennék olyat ami Fifi ellen van. A menedzser lányaként nagy hatalma van itt szóval egy rossz szó és nem leszel többet a styleisztunk. – húzta a száját Gi.
Mikor Fifi egy pillanatra megfeledkezett Yoseob-ról, ő ideszaladt hozzánk majd könyörögni kezdett:
- Mentsetek meg.! – könyörgött összetett kézzel toporzékolva.
Alig, hogy kimondta ezeket a szavakat Fifi megint a nyakába lógott és vihogott.
- Légyszives! – mondta Yoseob Gi-nek.
- Hogy mondtad Junhyung? – kiáltott oda Gi Junhyung-nak akinek fel se tűnt, hogy hozzá beszélnek. – Hogy segítsek megigazítani a hajad? Oké! – azzal fogta magát és elment csak, hogy ne kelljen, segítsen.
- Meddig akarod még kínozni szegényt, nem látod, hogy nem kíváncsi rád? – mondtam Fifinek ölbe tett kézzel, mire a lány elengedte Yoseob-ot majd elkomolyodva válaszolt:
- Sokkal régebb óta ismerem őt, mint te! Szóval kopj le és többet ne szólj hozzá vagy kirúgatlak! – fenyegetőzött csípőre tett kézzel. Éreztem, hogy nem kell sok és kikaparom a szemét. Yoseob gyorsan közénk állt és magyarázkodni kezdett:
- Nyugim Fifi nem úgy gondolta ám! Ő csak a styliszt semmi több. – hadarta el.
- Te őt véded? És mi az, hogy „csak”?! – emeltem fel a hangom, miközben értetlenül és csalódottan néztem.
- N-Nem úgy értettem! – fordult felém Yoseob.
- Hagyj békén! – fordultam el tőle majd határozottan elindult a lépcső felé, ami a tetőteraszra vezet.
- Ne! Várj már meg! – kiáltott utánam, de én hátra se néztem csak mentem.
Mikor felértem a teraszra rá perc percre Yoseob is feljött. Odasietett hozzám és megfogta a kezem.
- Ne haragudj nem gondoltam komolyan, csak nem akartam, hogy Fifi rád szálljon miattam…- magyarázkodott miközben boci szemekkel nézett.
- De ha idegesít, mondd meg neki, hogy szálljon le rólad… - mondtam duzzogva.
- Rendben. – mosolygott.
Ökölbe szorítottam a kezem és megütöttem a vállát, mire ő csak egy „áu”-t volt képes mondani majd a vállához kapott.
- Mert felidegesítettél! – vágtam rá.
Majd belemarkoltam a pólójába, lábujjhegyre álltam és megpusziltam az arcát.
- Ezt meg, azért mert utánam jöttél. – mosolyogtam, majd elindultam a lépcső felé, hogy visszamenjek. Alig tettem pár lépést mikor Yoseob hátulról megölelt és odahajolt hozzám.
- Akárhányszor utánad megyek, kapok majd puszit? – vigyorgott.
- Tegyél egy próbát, kövess a mosdóba és meglátjuk, mit kapsz… - mondtam kissé fenyegetően.
Viszont ami eléggé érdekes és vészt jósló volt, az az, hogy a lépcső végén, a teraszra nyíló ajtó mellett Fifi várt ránk a „cuki” mosolyával…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése