Blue Midnight 40.rész - ,,Nyerni fogsz...(ugye?)"

40.rész

„Nyerni fogsz…(ugye?)”

Másnap ugyanúgy rémültem ébredtem. Levegő után kapkodtam egy borzalmas rémálom után. Pár napja újra dolgozni kezdtem, és közöltem a U-kiss-esekkel, hogy nem megyek vissza. Egyáltalán nem lepődtek meg, hiszen ezért hoztak vissza. Tudták, hogy csakis valamelyik Beast tag lehet az apa, és előbb utóbb bugyis visszajönnék, és egy idő után már dolgozni se tudtam volna…

Aznap este koncertje volt a Beast-nek. Rég nem mentem már velük koncertre ezért most aktuálisnak találtam, hogy megnézzem őket a színpadon. Pont olyan fantasztikusak voltak, mint ahogy azt elvártam. A sok próba meglátszott, mint a táncukon, mint a hangjukon. De ők még mindig nem voltak megelégedve magukkal. A maximumot akarják kihozni magukból és az első helyre pályáznak. A koncert után a színfalak mögött, miközben Dongwoon ruháját igazgattam és ötleteltem, hogy következőnek mit lehetne kitalálni. Egy ismerős hang csapta meg a fülem. Hátra fordultam a többiekhez, akik a U-kiss-esekkel beszélgettek. Nem szóltam semmit csak közelebb mentem és figyeltem. 

- Yoseob-bal szeretnénk beszélni. – jelentette ki Eli. 

- Hallgatlak. – válaszolt Yoseob.

- Egy tánc párbajra akarunk kihívni. Vagy Beast a U-kiss ellen vagy egy az egy ellen. Te és én..

- Hagyj már a hülyeségeiddel.. – röhögte el magát Yoseob, majd mikor meg akart fordulni, hogy odajöjjön hozzám Eli megragadt a karját, mire Yoseob megállt.

- Ha nem vállalod, Nicole visszajön hozzánk. – mondta higgadtan Eli.

- Francokat… - mondtam, kicsit.. Kicsit, nagyon hangosabban, mint akartam. Yoseob visszafordult Eli-hez, ő meg elégedetten összekulcsolta maga előtt a karjait. 

- Ha nyersz, marad, ha vesztesz, vagy nem vállalod, elintézem, hogy kötelezően visszajöjjön hozzánk. – mosolygott.

- Mikor? – vágta rá Yoseob.

- 3 nap múlva este 9-kor. Élő adásban, már mindent megszerveztem.

- Honnan tudtad, hogy menni fog? – kérdezte Dongwoon miközben próbálta nem kimutatni, hogy milyen dühös. Eli lehajtotta a fejét majd széles vigyor ült ki az arcára.

- Bárkit rá tudsz venni bármire… - majd felemelte a fejét és rám nézett. – ha tudod a gyenge pontját. – majd elégedetten sarkon fordult és a többi taggal pacsizkodva odébb állt. Leblokkoltam. Mi az hogy „gyenge pontja”? … Lehet, hogy nem kéne itt lennem..?

- Most akkor elmegyünk?- kérdezte izgatottan Doojoon.

- Nem, csak én megyek. – válaszolt komolyan Yoseob.

- Miért is? – állt közelebb hozzá Junhyung. Látszott rajtuk, hogy még mindig nem nagyon békültek ki egymással…

- Mert próba lesz. Egy próbát kibírtok nélkülem, viszont így is egy hetet lazsáltunk. Be kell hoznunk a lemaradást. Csak én megyek. – nézett kissé agresszívan Junhyung szemeibe, aki erre nem tudott mit reagálni.

- Számítunk rád.. – mondta Gikwang. 

- Számít a halál! – kiáltottam el magam. Odamentem Yoseob-hoz elé álltam majd az ujjam bökdösni kezdtem. – Nem. Mész. Sehova! Értem?! Nehogy már belemenj egy ilyen kis hülyeségbe! Csak szórakoznak!

- Hülyeség? – gondolkodott el Yoseob majd megfogta a csuklom, hogy ne bökdössem tovább. – Ez számukra nem más, mint bosszú.

Meghökkentem a „bosszú” szó hallatán. Lassan kivettem a kezem Yoseob kezéből, majd lehajtottam a fejem.

- Hülye lennék még egyszer hagyni, hogy elvegyenek tőlem.

- Tőlünk. – javította ki Junhyung. Ahogy ezt kimondta éreztem, hogy nem kellett volna. Minden ilyen pillanatba attól féltem, hogy egymásnak esnek. Gyorsan megöleltem Yoseob-ot majd becsuktam a szemem.

- Nyerni fogsz… - jelentettem ki határozottan, de egy kis hang elbizonytalanodva megszólalt bennem: ,,…ugye?”