2013. április 22., hétfő

Blue Night 67.rész - Vér, tűz, idő és szív


67.rész
Vér,tűz, idő és szív



*Nicole szemszöge*
Az ajtó bezárult én meg lassan levettem a remegő kezem a kilincsről és megfordultam. Tiffany-ra néztem aki idegesen toporzékolt és mélyeket lélegzett. Legközelebbi ablakhoz futottam majd láttam ahogy a hatalmas kapu kinyílik és GD lép be rajta.
- Meg fog ölni… - motyogtam magamban.
- Tudja, hogy itt vagy? – lépett mögém Dongwoon.
- Persze, hogy tudja mindent tud! – mondtam idegesen majd elléptem az ablaktól és megtorpantam. Elgondolkoztam majd újra az ablakhoz léptem, hogy nem-e a szemem káprázott. 3 pisztolyos férfi jött még mögötte.
- Ilyen messzire még ő se menne el. – jött oda hozzám Tiffany.
- Hagyjuk már. – mondtam idegesen majd fel s alá kezdtem járkálni a házban. Pár perc múlva már hallottam ahogy kattan az ajtó zárja. Végül GD is besétált a nappaliba és szúrós szemekkel nézett rám. Én csak mozdulatlanul álltam a falnál, köpni nyelni nem tudtam.
- Ezt jól elcseszted. – mérgelődött GD majd nagy léptekkel elindult felém. Minél közelebb ért én annál jobban simultam a falhoz, és végül mikor oda ért hozzám megütött. Az arcomhoz nyúltam de nem mertem ránézni.
- Azt hitted, hogy csak úgy elszökhetsz?! – ordibált majd megragadta a nyakam és nekinyomott a falnak. Miközben fulladoztam a karját szorongattam és levegő után kapkodtam kétségbeesetten.
- Hagyd abba! – lépett oda Tiffany majd pofon vágta GD-t aki elengedett én meg a földre zuhantam. – Gyilkos akarsz lenni? – nézett rá Tiffany megvetően.
GD nem szólt semmit csak mérgesen visszasétált a 3 férfihoz akik a nappali közepén álltak. Dongwoon odajött hozzám majd felsegített a földről miközben azt kérdezgette jól vagyok-e de én nem tudtam válaszolni.
- Ezt nem úszod meg büntetés nélkül. – fordult meg GD.
- Vegyél vissza! – szólt rá Junhyung mire az egyik férfi részegezte a pisztolyát.
- Még egy szó és szétloccsan a fejed! – ordibált GD.
Hirtelen csönd lett a házban majd GD rám nézett.
- Gyere ide. – mondta, én pedig engedelmeskedtem. 

Mikor odaértem megragadta a karom olyan erősen, hogy felszisszentem.

- Mondom a büntetésed. – nézett rám dühösen. – Valaki oda áll a falhoz te pedig itt szépen háttal fogsz mindenkinek állni. 3 esélyed van, a negyedik lövés már nem a falba fog menni.
- Várjunk csak egy-
Mondta Joon mire egy másik férfi szegezte rá a pisztolyát.
- Pofa be. – szólt rá GD. – 4 ember fog sorba a falhoz állni akiket én kiválasztok. Mondok valamit és ha abból nem találod ki, hogy ki az aki ott áll a pisztoly elsül. Egyre közelebb fog érni hozzá golyó, a 4. lövés pedig már eltalálja. Világos?! – üvöltött.
- I-igen. – dadogtam.
- Akire mutatok az megy oda. – nézett GD a többiekre.
GD erősen hátrébb lökött a többiektől majd megfordultam háttal nekik és vártam. Pár perc múlva GD mellém sétált és rám nézett. Az egyik férfi aki velem szembe állt, egy méterrel jobbra felemelte a pisztolyát és arra szegezte aki a falnál állt.
A szívem a tokromban dobogott. Ha valaki meghal, az az én hibám lesz és ezzel a tudattal tovább élnem nehéz lett volna.
- Kihasználtad őt. – mondta GD.
Levegő után kapkodtam és az emlékeim között keresgéltem de annyira ideges voltam, hogy alig jutott eszembe valami.
- Dongwoon.
- Nem! – kiáltott GD a pisztoly pedig elsült amitől összerezzentem és a félelemtől könnyezni kezdtem. Úgy remegetem mint még soha.
- Becsaptátok egymást.
- Nem lehetne ennél konkrétabbat? – kérdeztem idegesen mire újra elsült a pisztoly.
- Nem!
- Jó-jó! – hadartam kétségbeesetten belül azért könyörögve, hogy többször ne süljön el a pisztoly.
- Egy esélyed maradt.
- Tudom. – nyeltem egy nagyot.
- Volt egy szörnyű titkotok.
A fejemet fogtam és remeget a szám.
- Junhyung! – mondtam magabiztosan majd befogtam a fülem, hogy ha elsül a pisztoly ne halljam.
- Helyes. – mondta GD mire megfordultam de GD egyből megragadta a karom és visszafordított.
A megkönnyebbüléstől sírni kezdtem az arcomat fogtam. Megint eltelt egy kis idő és kezdődött elölről.
- Tönkretetted az életét.
- Mindenki… - mondtam mire elsült a pisztoly.
- Nem!
- Miattad nem lehet vele az aki szereti! – kiabálta GD.
- Joon.
- Nem! – mondta GD majd megint elsült a pisztoly.
- Elment, és tönkre tett mindent.
- Tiffany?
- Helyes. – mondta GD.
- Egyáltalán te ezekről honnan tudsz?! – fordultam felé felháborodva. – Az, hogy mi volt Junhyung és köztem.. ezekről honnan tudsz?!
- Fordulj vissza! – intett, jelezve, hogy nem érdekli a pofázásom. Engedelmeskedtem neki majd visszafordultam miközben idegesen doboltam a lábammal és folyt rólam a víz.
- Azt hiszed ismered őt, pedig nem.
- Dongwoon…
- Nem! – mondta GD és már lőtt is egyet a férfi.
- Csalódtál már benne.
- Hyunseung.
- Nem! – szólt újra GD rögtön utána pedig a pisztoly is.
- Köze volt egy szerelmi háromszöghöz.
- Doojoon?
- Nem! – sült el újra a pisztoly.
- Ez az utolsó esélyed ugye tudod?
- I-igen… - dadogtam miközben idegesen tördeltem az ujjaimat.
- Ott volt a vacsoránál.
Azonnal leesett, hogy miről van szó de bajban voltam. Nem Mir-ről van szó mert ő nincs itt, maradt Joon és Thunder. Szépen sorjában vettem mindent amiről eddig szó volt. Szerelmi háromszög?
- Joon! – mondtam ki majd becsuktam a szemem. Az a pár másodperc míg megkaptam a választ óráknak tűnt és az idegeim már nem bírták sokáig.
- Helyes.
Ahogy kimondta GD megkönnyebbülve sóhajtottam egyet.
- Eddig senki se halt meg, szép munka. – mosolygott kárörvendően GD.
- Chh.. – röhögtem el magam kínomban.
- Ő az a személy Tiffany után akiért a legjobban aggódsz.
- Dongwoon!
- Nem! – mondta GD majd újra hallottam a pisztolyt és azt ahogy a golyó belefúródik a falba.
- Elárultál neki olyat, amit nem lett volna szabad.
- E-ezt nem értem… - mondtam miközben hiába gondolkodtam senki olyan se jutott eszembe azok közül akik itt vannak.
- Mir utalt már rá.
- Ez hülyeség! – tört ki belőlem mire elsült a pisztoly és már csak egy esélyem maradt.
- Számtalan dolog van ami vele kapcsolatos és magadnak sem akarod bevallani.
Nem szóltam semmit. Idegesen pislogtam és kapkodtam a levegő után, de egyszerűen nem értettem miről beszél GD. Persze gondoltam, hogy direkt úgy fogalmaz majd, hogy nehéz dolgom legyen. Az viszont nem fért a fejembe, hogy honnan tudja mindezeket…
- Lőj. – nézett GD a férfira aki lassan felemelte a karját amibe a pisztoly volt.
Mi az, hogy Mir utalt rá? Kire utalt és mikor? Sohasem utalgatott senkire.
- Nicole! – szólt rám Tiffany mire felkaptam a fejem.
„ Mert valaki más vár rád…” , hallottam Mir szavait a fejemben. Kijózanodtam a gondolataimból és a férfira néztem aki meghúzni készült a ravaszt.
Rájöttem.
- Várj! – kiáltottam majd előrébb léptem és félrelöktem a férfi karját mikor lőtt. A pisztoly elsült én meg elengedtem a férfi karját és levegő után kapkodtam.
- Thunder az, ugye? – néztem GD-re aki kárörvendően vigyorgott.
Megfordultam és láttam Thunder-t ahogy karját fogja amiből ömlött a vér.
- Nicole mi ez az egész? – nézett rám kiábrándulva Tiffany.
- Én…
- Gyerünk. – ragadta meg a karom GD az ajtó fel kezdett ráncigálni. – Yoseob és Mir már várnak.
- De megsérült! – néztem  GD-re értetlenül.
- Csak horzsolta a golyó, túléli. – mondta majd tovább ráncigált az ajtó felé.
- Tiffany! – kiáltottam Tiffany nevét aki utánam rohant majd mikor megálltunk az ajtó előtt ő is megállt tőlünk nem messze.
- Segíts neki. – kérleltem mire ő egy darabig csak magyarázatot várva nézett majd bólintott és odasietett Thunder-hez.
- Nyomás! – kiáltott GD majd kinyitotta az ajtót és kivitt. 

Épphogy kiléptem az ajtón a 2 őr fogott le majd kötözött meg. A szemeimet is bekötötték szokás szerint. Betuszkoltak az autóba, majd indultunk is. Egész úton próbáltam kiszabadulni a kötelek rabságából de túl szoros volt.

Mikor megállt az autó a szívem egyre hevesebben kezdett verni és ideges lettem.

Hallottam ahogy kinyílik a kocsi ajtaja majd megragadták a karom és kirántottak a kocsiból.

- Hé ez fáj! – szólaltam fel. 

Eloldoztak majd levették a szememről a kötést.

- És most? – néztem rájuk de csak fapofával álltak előttem.

Nem sokkal később megállt a kocsi mögött még egy fekete autó.

- Elmagyarázom a játékszabályokat. – lépett ki GD az autóból.
- Rohadék. – morogtam mérgesen mikor megláttam a képét de ő csak kárörvendően mosolygott.
Levette a napszemüvegét majd oldalra mutatott. Felvont szemöldökkel fordultam abba az iránya amerre mutatott.

A kapun túl egy hatalmas kastély állt. Nagy virágos kerttel, udvarral és minden egyébbel. Maga a kastély eszméletlen nagy volt. Sosem gondoltam volna, hogy látok majd ilyet. Míg ámuldozva néztem a kastélyt GD elsétált előttem, kinyitotta a kaput majd hátracsapta azt minek a zörgésére odanéztem.

- Találd meg őket.
- Mi?
- Megadom a kezdőlökést és egyéb segítséget is kapsz amit ha ügyes vagy  hasznosítani tudsz. Ez egy összetett feladat majd mindent időbe megtudsz. - mondta majd elindult az autója felé.
- De mégis, hogy találjam meg őket egy ilyen hatalmas helyen?! – estem pánikba.
GD visszafordult majd elmosolyodott.
- A vér az iránytűd, a tűz a kincsed, az idő az ellenséged és a szíved a veszted.

3 megjegyzés:

  1. Úr Isten !! Imádom ezt a blogot ♥ Nagyon nagyon imádom És r*hadt jól írsz !! nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra ... Siess a kövivel!

    VálaszTörlés
  2. köszönöm szépen *-* ♥
    sietek ^^

    VálaszTörlés
  3. wooow! már azt hittem h sorra mindenkit kinyír oszt jóvan..xDD..Thunder..O^O...és és miez h egy baromi nagy kastélyba kell megkeresni két embert..és kitudja még h mi vagy ki van odabent..csak ne legyen semmmi bajuk lécci*-*..Siess a köviviel.^^♥

    VálaszTörlés