3.rész
Közös Élet
Később Abby-vel eszmecseréket folytattunk és a tudatos álmodás elméletét elemezgettük. Már eléggé benne voltunk a dolgokba mikor Gikwang odaszólt hozzánk:
- Nincs kedvetek átjönni hozzánk és akkor ott megbeszélhetnénk a részleteket. ? – mondta Gi félősen.
- Mire fel ez a szégyenlősség? – kérdeztem.
- Csak féltem hogy engem is elkussoltatsz. – mondta gúnyosan.
Unott fejet vágtam majd lassan odafordultam Abby-hez.
- Abby…. Volt egy kedvenced… mert hogy én kinyírom az biztos!!! – kiáltottam fel a végére és elindultam Gi felé hogy belé rúgjak de Abby visszarántott.
- Nicole Kyle! Az Isten szerelméért fogd vissza magad! – kiabált rám Abby de a végét nem bírta ki röhögés nélkül.
- Szerintem Gikwang, fuss, nem tudom sokáig visszatartani ám ezt a drabális állatot…- javasolta Abby.
- Nyugi nem fogom megölni… - mondtam nyugodtan Abby-nek.
Hirtelen lenyugodott mindenki és Abby is elengedte a karom.
- Csak egy kicsit. – indultam el dühösen Gi felé de Abby megint vissza rántott. – Anyád ruháját ráncigáld!
- Anyád kedvencét gyilkolászd! – vágott vissza Abby.
- De cuki, én vagyok a kedvence. – vigyorgott Gikwang.
Abby elengedte a karom majd el kezdett kiáltani:
- Nyírd ki Nicole nyírd ki!
Gi kikerekedett szemekkel ijedten nézett ránk. Olyan lehettem a szemében mint egy veszett kutya akit épp ráuszítottak.
- Na jó…- lélegzett mélyeket Abby. – Térjünk vissza a lényegre. Mit is kérdeztél Gi? – mondta komolyan Abby.
- N-nem t-tudom. – dadogta Gi aki szinte sokkot kapott az ijedtségtől .
- Nicole szerintem nem vagy rá jó hatással. – mondta Abby unott fejjel rám nézve.
- A-a. MI nem vagyunk rá jó hatással. – vágtam vissza.
- Na akkor indulhatunk? – jött oda hozzánk Junhyung. Megállt elöttünk majd ahogy ránézett Gi-re és meglátta azt a rémült arcot felkiáltott:
- Jesszus öregem, úgy nézel ki mint egy mosott hulla.
Erre Gi vállon ütötte Junhyung-ot aki csak egy „au”-t tudott kipréselni magából a fájdalomtól. Gi elindult a többiekhez majd visszaszólt Junhyung-nak:
- Az lehet, de már megszáradtam. – vetette be szexy mosolyát.
Abby és Én hangos röhögésbe kezdtünk majd beültünk a többi Beast taggal az autóba.
- A Beast otthonában –
Mikor beléptünk a házba még levegőt se vettünk úgy gyönyörködtünk. Hatalmas ház volt legalább 10 hálószobával. A nappalija akkora volt hogy táncteremnek megfelelt volna. Gyönyörű bútorok voltak mindenhol az elrendezés is ízléses volt. Abby-vel leültünk a nappaliba majd rá pár percre Dongwoon leült mellénk.
- Nem akartok ide költözni?
- Lö naná! – vágtam rá egyből a választ de Abby oldalba vág:
- Hülye vagy Nicole?! Egy pillanat ezt megbeszéljük. – mondta Abby Dongwoon-nak.
- Nyugodtan. – válaszolt egyhangúan DongWoon.
Abby a konyhába ráncigált majd belekezdett a mondókájába:
- 1) szüleink! 2) a csomagjaink 3) és ennyi fiú közé költözni?! Normális vagy?!
- 1) messze vannak mit tudnának tenni? 2) megkérünk valakit hogy hozza el 3) csak azért ajánlották ezt fel mert nagyon úgy néz ki hogy én vagyok az új stylestjuk de mivel csak „nyaralni” jöttem/jöttünk nem lenne hol laknunk.
- És én mit csinálok itt míg te stylistkodsz?!
- Például lehetnél a háttértáncosunk néhány fellépésen. – szólt oda hozzánk DooJoon.
- Mit hallgatózol már?! És amúgy meg honnan tudod hogy táncolok?!
- É-én mondtam el nekik. – magyarázkodtam.
-Mikor?!
- A koncert után mikor Junhyung-nak könyörögtél hogy csípjen meg mert biztos voltál benne hogy akkor felébredsz.
-Aha….- nyugodott le Abby.
- Maradunk!- szóltam oda Dongwoon-nak boldogan.
- Oké de akkor te hívod fel a szüleinket és te adagolod be nekik a szitut.
- Ez érdekes lesz…- röhögtem el magam.
Így kezdődött a közös életünk a Beast-el. Még mindig nem tudom hogy miért minket választottak. De nem keresek indokot, Örülök annak hogy így történt. Akkor még nem sejtettem hogy lesz valaki aki belopja magát Abby szívébe és elveszi őt tőlem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése